Szatmári Gábor

 

Szatmári Gábor


Születtem
: igen
Na jó, ’64-ben, június 4-én, Erkel Ferenc szülővárosában, Gyulán!

Hogy keveredtem a mikrofon mögé?
(…előtte már nem volt hely…  )
Na jó, elmondom. Jó hat év békéscsabai színházi lét után jött másfél évnyi katonaság, és ez idő alatt úgy döntöttem, hogy pályát módosítok. A Magyar Rádió Szegedi Körzeti Stúdiójának ajtaján kopogtattam, s lássatok csudát: beengedtek! A rendszerváltozás izgalmas időszakában ott ismerkedtem a szakma alapjaival, aztán a Rádió 88-nál folytattam, s így keveredtem Ceglédre is – hál’ istennek!
1995-ben én voltam az első megszólaló a ceglédi rádiózás történetében!
1997 óta már itt is élek, s 2012 áprilisától már a „nyolcvannyolctalan” Cegléd Rádiót erősítem (?)…

Kedvenc zenei stílusom és előadóm:
Nem vagyok mindenevő, de sok minden belefér: imádom a reneszánsz és barokk zenét, de a beat-rock-pop, sőt a jazz sem áll tőlem távol.
Gyermekkoromban nagy rajongója voltam a Metró-Illés-Omegának, a Corvinának, a Skorpiónak, később jött a kamaszkor az LGT-vel, Piramissal, Eddával, Hobóval, de legfőképpen a Korállal!
Intellektuálisabb perceimben pedig Cseh Tamás vitte a prímet nálam.
Manapság nem feltétlenül vagyok naprakész, de sok tehetséges zenészt, énekest ismerek és szeretek is. A stílusokat remekül ötvöző Blackmore’s Night zenéje például nagyon bejön – mint ahogy ez a „világzene-izé” is szimpatikus, bár abban válogatós vagyok egy kicsit.
Ja, és nem tekintem tragédiának vagy ördögtől való dolognak, ha valaki szépen, érthetően, magyarul (!) énekel!

Kedvenc italom:
Itt, Cegléden ismerkedtem meg igazából a borokkal, és a kulturált borfogyasztás alapjaival – még borlovaggá is ütöttek!
Szerintetek mi a kedvenc italom…?
Naná, hogy a jó ceglédi bor(ok)!

Kedvenc ételem:
Most persze azt gondoljátok, hogy nyilván a vörösboros marhalábszárpörkölt, és nem is álltok messze az igazságtól, de valójában sokkal inkább a tartalmas levesek tudnak elvarázsolni (az se baj, ha én főzöm…), finom húsokkal és zöldségekkel.. Hmmm!
Igen, a magyar konyha a szívem csücske, de nyitott vagyok más népek főztjeire és süttjeire  is! Szeretem az olasz, a spanyol, a görög kajákat, de egy jó kínainak is nehezen állok ellen!

Az álmom:
Az, hogy ha 20-30 év múlva sétálgatok Cegléden, sokan köszönjenek rám, és jókat beszélgessünk – s persze ne csak a „régi szép idők”-ről!!!

Ezt csinálom, amikor nem dolgozom:
Nézek kifele a fejembűl… 
Ha ezt befejeztem, szívesen nézek meg egy jó filmet, alkalmanként egy kis kirándulásra is rá lehet venni (főleg, ha az úti cél – teszem azt – egy borospince ).
Mindazonáltal talán mégiscsak a főzés a legkedvesebb elfoglaltságom; s ha egy népesebb baráti társaság éhét kell elvernem, az külön élvezet!

Műsoraim:
Én vagyok a „dumálós koma”; mit tegyek, ezt szeretem legjobban. A stúdión kívül is mindig keresem egy jó beszélgetés lehetőségét.
Nem meglepő tehát, hogy a Hétfő-Kedd-Szerda-Csütörtök-Péntek Délután című műsorom elkészítése nem jár különösebb kínszenvedéssel számomra.
Remélem a hallgatásuk sem…  ;)

Horoszkóp:
A „zeurópaiban”: Ikrek, a kínaiban: Sárkány!
(Ez – testvérek között is – tizennégy fejet jelent! Na, erre varrjatok gombot! )

Kedvenc sportom:
Komolyabban sosem sportoltam, bár anno rengeteget mozogtam: gyerekkorom javarészt fára mászással és focizással telt, de az atlétikát is kedveltem. Végzős gimis koromban 180 cm-t ugrottam… na nem távolba, még ha Süvi ezt is terjeszti rólam, hanem bizony magasba! Télleg!
Manapság a kellemes gyaloglás a legkedvesebb sportom, bár ezt sem űzöm olyan gyakorisággal, ahogy az ildomos lenne… 
Nézni viszont! Cegléden nagy kedvenceimmé váltak a kosaras lányok, a kézis srácok, a cselgáncsozók és birkózók – ahogy tehetem, meg is nézem őket! Európai, sőt világszintű sportolókat, olimpikonokat láthatok testközelből Cegléden, és ez nem semmi!
Az meg külön ajándék, hogy közülük jó néhány kiválósággal rendszeresen beszélgethetek a stúdióban – és néha egy-egy „lazább” helyen is… 

Színészem:
Hajlott koromból kifolyólag sok régi nagyot is kedvelek; bármikor szívesen megnézek egy Kabos-Csortos-Gózon-filmet, de gyermekkorom sztárjai is kedvesek számomra: Sinkovits Imre, Básti Lajos, Huszti Péter, Piros Ildikó, Venczel Vera, Pécsi Ildikó, Zenthe Ferenc, Kovács István, Nagy Attila, Őze Lajos, Helyey László; soroljam még? Az élet úgy hozta, hogy néhányukkal személyesen is találkozhattam – vagy a „deszkán”, vagy később egy interjú során!
Külföldi kedvenceim: Morgan Freeman, Alan Rickman, Bruce Willis, David Suchet, az egész Monthy Python, úgy ahogy van; a hölgyek között Audrey Hepburn, Meryl Streep, Meg Ryan, Sandra Bullock, stb… bocs, valakit biztos kihagytam…

Annyit mondanék még:

لا مجرد قول الحقيقة عن الواقع 

(József Attila)

Share Button